Gyakran ismételt kérdések

question

Mikor forduljunk pszichológushoz?

Bármilyen olyan esetben, amikor úgy érzi, személyiségének vagy látásmódjának változása/ fejlődése, hozzásegítheti ahhoz, hogy átlépjen egy akadályt, problémát, vagy sikeresebben megoldjon egy helyzetet. Ha már hosszabb ideje nem tudja megoldani a nehézséget, ez még inkább azt jelenti, hogy szüksége lehet egy olyan szakemberre, aki segíthet abban, hogy hozzáférhetőbbé váljanak a nehézség okai. Napjainkban már nálunk is egyre többen fordulnak pszichológushoz, azok, akik lelkileg krízishelyzetbe kerülnek, de közülük sokan nem merik elmondani, hogy pszichológushoz járnak, mert félnek attól, hogy mit gondolnak majd róluk, ha ez kiderül, hogyan reagál a környezet. Ennek a félelemnek elsősorban az az oka, hogy még mindig többen úgy vélik, pszichológushoz csak az megy, akinek valamilyen mentális, ideg vagy elmegyógyászati megbetegedése van. Ma már tudjuk és elfogadott tény, hogy számos olyan élethelyzet, trauma, stressz, szervi betegségek, párkapcsolati vagy egyéb jellegű problémák előidézhetnek olyan rossz lelki állapotot, lelki sérüléseket, amikor úgy érezzük, hogy azok meghaladják megküzdő képességeinket. Egyre több ember tartja fontosnak lelki egészségét, annak megőrzését, és gyakran akár preventív célból is felkeresnek szakembert, hogy elősegítsék önmaguk jobb megértését, hogy ezáltal hatékonyabban tudjanak boldogulni a mindennapi életben.

question

A segítséget kérő páciens mit várhat a pszichológiai tanácsadástól, a terápiától?

Megismerheti, felismerheti a valódi és elfojtott érzéseit, amelyek segítenek a traumák feldolgozásában. Szakszerű segítséggel könnyebben túljuthat a krízishelyzeteken. Növelheti önbizalmát, önismeretét, megtanulhatja helyesen kezelni külső és belső konfliktusait. Csökkentheti tüneteit, megszabadulhat szorongásaitól, félelmeitől. Olyan módszereket sajátíthat el, amelyeket később önállóan is tud majd alkalmazni.

question

Milyen gyakran kell találkozni a pszichológusával?

Ez mindig egy közösen meghozott döntés, de tudnia kell, hogy a találkozások gyakoriságát és azt, hogy hány alkalomra lesz szüksége, elsősorban a megoldandó probléma, helyzet összetettsége határozza meg. Általában heti egy, 50 perces alkalomban állapodunk meg. Ha a közös munka során a páciens sikeresen elérte a kitűzött célt, akkor a terápia befejeződik. Ez is mutatja azt, hogy sok esetben nem kell évekig járni pszichológushoz. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyek hosszú terápiás folyamatot igényelnek, a változások csak lassan és fokozatosan jöhetnek létre.

question

Őszinte lehetek a pszichológussal?

Igen, hiszen a közös munka attól is függ, hogy mennyire szeretne, és mennyire tud őszinte lenni a pszichológusával. Bizonyos embereknek ez különösebb akadály nélkül, már az első alkalommal sikerül. Azonban vannak olyan személyek is, akik csak többszöri találkozás után, a bizalom kialakulását követően tudnak nyíltan és őszintén megnyílni, nyiltan beszélni problémáikról, gondjaikról, lelki állapotaikról. A pszichológussal történő beszélgetéshez bensőséges légkör megteremtésére van szükség, amely segítségével a páciens képes megélni érzéseit, és fokozatosan betekintést engedni akár legmélyebb belső tartalmaiba is.

question

Miben különbözik a pszichológussal történő beszélgetés egy baráti beszélgetéstől?

Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek probléma esetén van kihez fordulnia, s gondjait meg tudja beszélni barátaival, párjával, szüleivel. Ők azonban hozzá közel álló emberek, s ennél fogva akaratlanul is elfogultak, illetve bevonódnak a helyzetbe. A pszichológus egy pártatlan szakember, aki semleges nézőpontból, objektíven tud szemlélni. Mivel a terápián kívül nincs vele kapcsolatunk, nincsenek olyan közös élmények sem, amelyek érzelmi szempontból befolyásolhatnák, így függetlenségét megőrizve valós segítséget tud nyújtani. Gyakori jelenség, hogy egy bizonyos probléma kapcsán végigkérdeztük már az összes ismerősünket, meghallgattuk jobbnál-jobbnak tűnő tanácsaikat, esetleg ki is próbáltunk néhányat közülük; a probléma azonban marad. Úgy tűnik, mintha egy helyben toporgnánk. A pszichológus kérdéseivel, visszajelzéseivel új megvilágításba helyezhet mindent.

question

A pszichológus konkrétan megmondja, hogy mit csináljak?

Természetesen nem, hiszen a legtöbb embernek nem konkrét tanácsra, és megoldásmódokra van szüksége, hanem iránymutatásra, ugyanis a megoldást mindenkinek saját magában kell megtalálnia. A terápia során együtt keressük meg a probléma gyökerét, közösen elemezzük a lehetséges válaszokat is, hogy a jövőben ne essen ugyanabba a hibába, vagy hasonló problémák esetén már rendelkezzen a megoldáshoz szükséges képességekkel és tudással.

question

Ha pszichológushoz járok, gyógyszereket kell szednem?

Fontos különbséget tennünk a pszichológus és a pszichiáter között. A fő különbség, hogy a pszichológus beszélgetéssel, élményen alapuló technikákkal és viselkedésváltoztatással gyógyít, míg a pszichiáter elsősorban gyógyszeres kezelést alkalmaz. Gyógyszeres kezelés azonban nem minden esetben szükséges. Ha mégis elkerülhetetlennek tűnik, a pszichológus erre jogosult szakemberhez irányítja a hozzá forduló klienst. Mindazonáltal a pszichológusi kezelés kiegészítheti, sőt többnyire javasolt, hogy kiegészítse a folyó gyógyszeres terápiát.

question

Amikor a pszichológus valamilyen módosult tudatállapotot alkalmazó módszerrel dolgozik (pl. relaxáció, imagináció), a kliens közben öntudatlanul, ájultan fekszik?

Ez az elképzelés időnként visszaköszön filmekben illetve színpadon, show-ként bemutatott hipnózisokban, a valóságban azonban a módosult tudatállapotok ennél sokkal kevésbé misztikusak: módosult tudatállapoton a mindennapi éber állapottól való eltérést értjük, ami lehet alvás, az elalvás előtti állapot, vagy akár egy délutáni álmodozás is – mindenki naponta átéli ezeket. Terápiás helyzetekben ellazult állapotot idéznek elő, miközben az átélő személynek az öntudata végig megmarad, tudatában van annak, ami vele történik, és továbbra is akarata szerint cselekedhet.

Top